A divatdiéták olyan étrendek, amelyek gyors fogyást ígérnek rövid idő alatt. Gyakran drasztikus változásokat követelnek meg az étkezési szokásainkban és ígéretesnek tűnnek a gyors eredmények miatt. Mindegyik mögött tudományos(nak tűnő) érvrendszer áll, így a laikus számára könnyen elfogadható a logikus magyarázat, miért is ez a legmegfelelőbb választás a fogyókúrához.
Nézzük meg a négy legnépszerűbb fogyókúrás módszert: a ketogén-, és paleo-, szétválasztó diétát, valamint az intermittent fasting, azaz az időablakos módszert.
A ketogén diéta
A “keto”lényege, hogy drasztikusan lecsökkentjük a szénhidrátbevitelt és zsírt fogyasztunk helyette. Ez a váltás arra kényszeríti a szervezetet, hogy energiát ne a glükózból, hanem a ketontestekből nyerjen.
A ketogén diéta alapjai
Alacsony szénhidrátbevitel: A diéta során a szénhidrátbevitel általában napi 50 gramm alá esik.
Magas zsírfogyasztás: A kalóriabevitel 70-80%-át zsírból kell fedezni.
Mérsékelt fehérjebevitel: A fehérjebevitel 20-25%-át teszi ki a kalóriabevitelnek.
Mit ehetsz a ketogén diéta során: húst, tojást, zöldlevelű zöldségeket pl., brokkoli, karfiol, spárga, uborka, paprika, avokádó, bogyós gyümölcsöket, zsírokat, dióféléket, magvakat, tejtermékeket.
Mit nem ehetsz a ketogén diéta során:
Gabonaféléket: kenyér, tészta, rizs, zabpehely.
Cukrot és édesítőket: cukor, méz, szirup, mesterséges édesítők.
Feldolgozott élelmiszereket: gyorsételek, péksütemények, cukros üdítők.
Keményítőt: burgonya, kukorica, bab.
Melyek a ketogén diéta alkalmazásának veszélyei?
Hiányállapotok: A drasztikusan csökkentett gyümölcs- és zöldségbevitel miatt vitamin- és ásványianyag-hiány léphet fel.
Emésztési panaszok: A rostbevitel csökkenése miatt székrekedés alakulhat ki, emellett a zsírdús étrend gyomorégést és hasmenést is okozhat.
Izomvesztés: Az alacsony szénhidráttartalékok miatt az izomszövet is lebontásra kerülhet energiaszolgáltatás céljából.
Jojó-effektus: A megszokott étrendhez való visszatérésnél könnyen felszaladhatnak a leadott kilók.
Továbbá egyes kutatások szerint a ketogén diéta növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a vesebetegségek kialakulásának kockázatát.
A paleo diéta
A paleo diéta alapvetése, hogy az őseink táplálkozásához térjünk vissza, ami feltételezésük szerint sokkal egészségesebb volt, mint a mai modern étrend. A paleo diéta hívei úgy vélik, hogy az emberi emésztőrendszer nem alkalmazkodott a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás fejlődéséhez. Szerintük a gabonafélék, a tejtermékek és a feldolgozott élelmiszerek emésztési problémákat, allergiákat és krónikus betegségeket okozhatnak.
Mely ételek fogyaszthatók a paleo diéta során?
Kerülendők a feldolgozott élelmiszerek, a gabonák, a hüvelyesek, a tejtermékek és a cukor. Ehelyett fókuszáljunk a friss húsokra, halakra, tojásokra, zöldségekre, gyümölcsökre és diófélékre.
Melyek a paleo diéta lehetséges veszélyei?
Táplálkozási hiányok: A paleo diéta kizárja a gabonaféléket, hüvelyeseket, tejtermékeket, amelyek fontos vitaminok, ásványi anyagok és rostok forrásai lehetnek.
Emésztési problémák: A magas zsír- és fehérjetartalom miatt, emésztési problémákhoz vezethet, mint például haspuffadás, hasmenés és székrekedés.
Szív- és érrendszeri betegségek kockázata: A lehetséges magas telítettzsír-tartalma növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Vesekő: A magas fehérjetartalma növelheti a vesekő kockázatát.
A paleo diéta meglehetősen korlátozó lehet, ami megnehezítheti a fenntartását hosszabb távon.
Emellett költséges is, mivel friss húst, halat, zöldségeket és gyümölcsöket kell fogyasztani, a gabonafélék, valamint tejtermékek pótlása pedig jellemzően a kifejezetten költséges maglisztekkel, őrlemények felhasználásával történik.
A szétválasztó diéták
A szétválasztó diéták egy olyan étrendek, amely az élelmiszereket különböző csoportokba sorolják, és előírják, hogy ezeket a csoportokat hogyan szabad együtt fogyasztani.
A leggyakoribb szétválasztó diéták
90 napos diéta
Ez a diéta négy naptípusra oszlik: fehérjenap, szénhidrátnap, zöldségnap és gyümölcsnap. A cél, hogy a 90 nap során minden naptípusból egy-egy napot kövessünk.
A vércsoport diéta
Ez a diéta azon az elven alapul, hogy a különböző vércsoportú embereknek eltérő emésztési rendszerük van, és ezért eltérő ételeket kell fogyasztaniuk az optimális egészség érdekében.
Az alkáli-sav diéta
Ez a diéta azon az elven alapul, hogy az élelmiszerek pH-értéke befolyásolja a szervezet sav-bázis egyensúlyát, és hogy az egészség megőrzéséhez lúgosító ételeket kell fogyasztani.
A szétválasztó diétákkal a legnagyobb probléma az, hogy semmilyen tudományos bizonyítékok nem támasztják alá a létjogosultságukat. Ezen túl a szétválasztó diéták számos kockázattal is együttjárhatnak, beleértve a tápanyaghiányt, a székrekedést, és a veseköveket, valamint azt, hogy hosszú távon nem fenntarthatóak.
Az időszakos böjtölés (intermittent fasting)
Lényegében az időszakos böjt nem egy diéta, hanem egy étkezési minta, amely váltakozó böjt- és étkezési időszakokra osztja a napot. Az időszakos böjtölés mögött az a gondolat áll, hogy ha hosszabb ideig nem eszünk, a szervezetünk zsírégetésbe kezd az energiaszint fenntartása érdekében.
Számos különböző megközelítés létezik, de a leggyakoribbak a következők:
16/8 módszer: Ez a módszer 16 órás böjtöt és 8 órás étkezési ablakot foglal magában. Például a követője böjtölhet éjféltől délután 4 óráig, majd délután 4 órától este 12 óráig ehet.
5:2 diéta: Ezzel a módszerrel a hét öt napján minden étel fogyasztható korlátozás nélkül, míg a fennmaradó két napon a kalóriabevitel jelentősen korlátozott (általában 500-600 kalória).
Eat-Stop-Eat: Ez a módszer 24 órás böjtöt foglal magában hetente egyszer vagy kétszer.
Amellett, hogy az ehhez hasonló korlátozó étrendek rendkívül nehezen tarthatók, nem komfortosak, veszélyeket is rejthetnek
Hosszabb távú böjtölés esetén fennáll a vitamin- és ásványi anyag hiányának kockázata, ha a diétázó nem figyel oda a megfelelő tápanyagbevitelre az étkezési ablakban.
Rövid távon az izomszövet lebontása is beindulhat az energiaszolgáltatás fenntartása érdekében. Ezt megfelelő étrenddel és esetleg testmozgással ellensúlyozhatjuk.
Böjtölés alatt könnyebb a kiszáradás, ezért nagyon fontos a folyadékpótlás a dehidratáció megelőzése érdekében.
Különösen a kezdeti szakaszban gyakoribb lehet a túlzott éhségérzet, falásrohamok, hangulatingadozások és koncentrációs zavarok jelentkezése, így akár hosszú távra is evésszavarok alakulhatnak ki.
Mi a közös a fent felsorolt divatdiétákban?
A valóság az, hogy ezek a diéták nemcsak egészségtelenek, de hosszú távon nem is hatékonyak és számos kényelmetlen, életszerűtlen megkötést tartalmaznak feleslegesen. A fogyás kulcsa ugyanis a kalóriadeficit, amely kiegyensúlyozott, vegyes, minden szükséges tápanyagot tartalmazó, azaz egészséges étrenddel is elérhető.
A legkényelmesebb életmódváltás nem csak fogyni vágyóknak!
Kényelmes, komplett táplálkozási rendszer, egészségtudatos, dietetikus által összeállított, finom, változatos ételekkel.
A Smartfood fogyókúrázók, diétázók, sőt, cukorbetegek, IR-esek és PCOS-ben szenvedők, valamint babát tervezők visszajelzései szerint is eredményes.